• Hey, it's Isabelle
facebook

Lájkold az oldalt a Facebookon is, hogy le ne maradj a legújabb bejegyzésekről. :)

 
you know my name?

Blog ► Iza ► Érd.   Log in


Üdvözölök minden idetévedő lelket. A nevem Isabelle, Törökroszágban lakom, tizenkilenc éves vagyok, és ez itt az én igencsak sok témát bontogató blogom. Nagyon szókimondó vagyok, mindenről megvan a véleményem, és azt el is mondom, ha kell nyersen. Foglalkozom írással, foglalkozom zenével, design készítéssel, és emelett rengeteg buta, és elgondolkodtató dologgal. Ezeket szeretem ide felfirkálni, és ha téged érdekel, várlak sok szerettel vissza, illetve nyugodtan írj kommentet, chatbe, akárhova, mert imádok barátkozni. :)

 
Csit Cset

Egy blogger van, Isabelle

Cserét nyugodtan lehet kérni!

 
Címkék
 
Kedvenceim

                          

 
weekly

 
about site
Téma Blog
Admin Isabelle
Nyitás 2017.03.07
Kredit Kreditelek!
Kód Nikkii & Gergõ & Efruse
Email izzyy762@gmail.com
 
Blog plusz
Friss bejegyzések
2017.06.16. 23:45
2017.06.12. 18:55
Friss hozzászólások
 
visitors
Indulás: 2017-03-07
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CSS Codes

 

whats going on?

Őszintén - Mit várok el egy kapcsolattól, egy férfitől?

2017.06.16. 23:45, Isabelle

Elérkeztem egy újabb bejegyzéssel, ami egy nagyon hirtelen ötlet lett. Néztem egy videót, egy cutecouple videót, és rájöttem arra, hogy mennyit változtam az évek során a kapcsolataimat nézve. Bevallom őszintén, sokáig küszködtem ezzel a témával, ugyanis sokáig fogalmam sem volt hogy mit várok el, mire van szükségem, mi tesz boldoggá. 

Viszont, azt hiszem erre az időre már megértem annyira, és ismerkedtem meg beszélgettem már annyi fiúval, hogy ez szépen kifejtődjön, és hogy rájöjjek arra nekem mire is van szükségem. Azért éreztem szükségesnek megírni ezt a posztot, mert talán segítségetekre lehet, ha még ti sem tudjátok pontosan hogy mi az ami kell nektek. Szóval,fogjátok fel egy kis tipp adónak, és annak hogy higyjétek el, ha elkell jönnie elfog jönni! 

Előszöris, kezdeném az elején. A kapcsolataim nagyrésze óriási kudarcba fulladt, és körülbelül majdnem az összes exemmel csúnya összeveszéssel vetettünk véget a kapcsolatunknak. Ez természetesen, nyomot hagyott bennem, bár nem titok, mert titkolom, hogy én gyerekkoromban rengeteg veszekedést hallgattam végig, ami azt hiszem nagy hatással volt a mostani énemre, a mostani idegállapotomra, mert nagyon hamar nagyon feltudom húzni magam kis apróságokon is.. Aztán, hiába mondom hogy úrinőnek kell lenni minden helyzetben, van amikor nálam is elpattan a húr és a káromkodási szótáram határtalan. Több nyelven is. :D Persze, ez nem etikus, és tudom hogy szörnyen kiábrándító, és rajta vagyok az ügyön..

A kapcsolataimban rengeteget hibáztam én is, ezt bevallom szépen és nőiesen, és rengeteg mindenre tanítottak, amiket ha jól érzem, akkor talán a mostani kapcsolatomban tudok érvényesíteni. Számomra egy kapcsolatban nagyon-nagyon fontos a kommunikáció. Az, hogy megtudjunk minden problémát beszélni. Ebből a szempontból (is) nagyon összeillünk a párommal, de ezeket az elkövetkezendő  sorokban a páromat félreteszem, és tényleg olyan dolgokat írok le, amik számomra fontosak. Természetesen ez nem azt jelenti hogy benne nincsenek meg ezek a szempontok, hiszen ha nem lennének valószínüleg nem lennék vele. :) 

A kommunikáció nekem azért fontos, mert életem 'nagy' kapcsolatából ez hiányzott a legjobban. Nem szeretem az olyan embereket, akik amikor a probléma van, inkább behúzódnak, és nem akarnak róla beszélni. Viszont az olyan embereket sem szeretem, (és lehet ezzel egyedül vagyok) akik éppen akkor abban a pillanatban nem akarják megbeszélni, hanem majd ha 'lenyugodnak'. Számomra ez olyan, hogy majd ha fél óra múlva leülünk megbeszélni, akkor olyan mintha felmelegíteném a töltöttkáposztát. Kellemetlen. Inkább akkor, és abban a pillanatban, akkor is ha dühösek vagyunk. Bár, tudom hogy a düh nem a legjobb pillanat megbeszélni főleg egy sorsdöntő dolgot, de akkor sem szeretem utána órákkal, vagy napokkal. Legyünk tiszták, és őszinték. 

Elvárom egy kapcsolattól azt, hogy inspiráljon. Talán, nekem ez a legfontosabb dolog egy kapcsolatban. Olyan típusú ember vagyok, aki csak az olyan dolgokat viszi véghez, amit nagyon szeret, vagy ha olyasvalakiért teszi akit szeret. Nagyon fontos az,hogy inspiráljon engem a párom abban, hogy napról napra jobb ember legyek. Hogy tanuljak tőle. Hogy inspiráljon arra, hogy akarjak lenni valaki. Példaként, a mostani párom mellett éreztem igazán azt,hogy életmódot szeretnék váltani. Elhagytam a cukrot, a kenyeret, és edzésbe is keztem, ami jelenleg szünetel igaz, de folytatni fogom mindenféle képpen. Fontos számomra az,hogy az amit teszek, vagy az amit én csináltam, elismerést kapjon. Inspiráljon abban hogy megtaláljam önmagamat, hogy tudjam mi az ami tetszik, mi az ami nekem fontos. És azt hiszem, egy jól működő kapcsolatnak ez egy nagyon fontos alapja. 

Ha valaki szerelmes, ha valaki kapcsolatban van, ugyebár szokták mondani, hogy fájdalommal is jár. Idézőjelben. Nos, számomra fontos hogy csak olyan fájdalommal járjon, ami nem egy egetrengető dolog. Szomorkodjak azért mert hiányzik, szomorkodjak mert éppen nem ír, vagy nem hív fel, de ne szomorkodjak azért,hogy talán hazudik-e, vagy hogy talán hol van, kivel van, megcsal-e. Azt hiszem ezt természetesnek veszi mindenki, az egymásban bízást, viszont sokszor elkövetjük azt a hibát egy rosszul működő kapcsolatban, hogy megpróbáljuk elhitetni saját magunkkal, hogy a személy akit szeretünk egy jó ember, és hogy bízunk benne. Holott, egyáltalán nem.. Csak könnyebb elviselni a fájdalmat amit a személy okoz nekünk, és így becsapjuk saját magunkat, és a körülöttünk lévőket is ahelyett, hogy kilépnénk. Sajnos én is csináltam ezt, és visszagondolva teljesen felesleges volt. Fontos, hogy tényleg megbízz az adott személyben, és hogyha azt mondja hogy kimegy a barátaival, akkor ne az legyen az első gondolatod hogy 'Jaj lehet hogy találkozik lányokkal' hanem az, hogy reméled jól fogja magát érezni, és hogy várod vissza, haza. Ilyenkor jössz rá valójában, hogy igenis megbízol a párodban, és azt hiszem ez a kapcsolatotokban egy mérföldkő, amikor őszintén kitudod ezt mondani. 

Egy férfitől elvárom, én legalábbis, hogy ne legyen papucs. Tudom,közhelyesen hangzik, de higyjétek el, ilyenben is volt részem. Utálom, ha egy pasinak nincs saját véleménye, nincs egy kicsit karakáns stílusa, amivel igenis megmondja neked hogyha elbasztad. Másképp, hogyan inspirálhatna? Ha mindig mindenre azt mondja hogy 'Igen szivem, ebben jól nézel ki.' 'Igen szivem, finom lett.' 'Igen szivem, nekem is tetszik/nekem sem tetszik.' Akkor hol van az a kis plusz, amiből tanulhatnál? Én ergo, szeretem ha egy pasi vezet, és igenis megmondja a véleményét. 'Figyelj szivem, ez szarul áll. Vegyél fel más valamit.' Ebben semmi nincs. Ezzel nem azt mondta hogy csúnya vagy, vagy hogy dagadt vagy, egyszerűen csak nem előnyös számodra azaz adott ruha például. Vagy túlfűszerezted a kaját, és nem az ő ízlése. Így lehet igazán megismerni a másikat, nem úgy hogy mindig mindenben egyetértetek. 

Azt had tegyem hozzá, hogy azért az sem igaz hogy az ellentétek vonzzák egymást. Lehet hogy egy kis ideig vonzzák egymást, de hosszútávon nem lesz közös érdeklődési körük, ami azt is hozhatja, hogy közös baráti körük sem lesz, így nem fognak tudni elmenni együtt egy olyan helyszínre, dologra, ami mindkettőjüknek tetszik, hanem csak kompromisszumok kompromisszumok hátán. És ez sem jó.

A következő fontos dolog nálam, a kompromisszum, és a ... Hát, nevezzük szabadságnak, de erre is kitérek hogy miért így mondom. Természetesen minden kapcsolatban fontos a kompromisszum, és az hogy megpróbáljatok megfelelni egymásnak. Ha nem szereti hogy dohányzol, akkor menj ki az udvarra, szívd el cigid, menj be, moss fogat, és csak utána puszild meg. Tök alap. Ha nem szereted hogy sörözik, ne sörözzön előtted, vagy pedig mosson ő is fogat. Jó, hülye példák,de értitek. Az élet apró területein (is) fontos a kompromisszum, mert másképp nem fogtok tudni együtt élni, ha netalántán addig eljuttok. A szabadságot pedig azért mondtam így, mert mint tudjátok nekem egy Török barátom van ugyebár, aki mellett hát, mondhatni nem sok szabadságom van. Azaz, nem mehetek ahova akarok,amikor akarok, nem beszélgethetek fiúkkal, nem találkozhatok fiúkkal, nem öltözhetek bárhogy, tehát elég sok feltételnek megkell felelnem mellette DE, nem bánom. Sokkal fontosabb nekem az hogy ő van, mint hogy legyen másik 3 fiú haverom, akik bármikor hátbaszúrhatnak. Nem fontos nekem hogy mutogassam magam, és a buli sem fontos számomra. Az ilyen kapcsolatokhoz azt hiszem megkell érni, felkell valamennyire nőni, mert ahogy látom a mai világban a mai 16-17 évesek nem lennének képesek változtatni az életükön, lemondani a bulikról, vagy a pasikkal való flörtölgetésekről egy fiú miatt. Természetesen, átlagban mondom, akinek nem inge, tudjátok.. Viszont,valamilyen magánszférára, magánéletre nekem is szükségem van, ami mellett ez jól társul. Megkérdezi persze hogy mit csinálok, stbstb. De nem olyan drasztikusan, hogy kellemetlenül keljen éreznem magam, és egyáltalán nem olyan mintha 'figyelne'. Úgyhogy mindezek mellett, a saját kis szférám megmaradt, és a saját kis lány barátaimmal való beszélgetések is.:)

Számomra egy férfi legyen kiegyensúlyozott. Legyen hobbija, legyen életcélja, és ne csak úgy... 'legyen'... A nagyvilágban. Lássam azt,hogy igenis megvan hogy mit akar, küzd a céljáért, és nem adja fel. Szeresse a családját, a gyerekeket, és szeressen utazni. Akarja látni a világot, és ne adja annál lejjebb mint ami lehetne. Sokszor említettem nektek hogy számomra a pénz igenis fontos tényező. Nos, egy kapcsolati esetben nem, ugyanis nem szeretek eltartott lenni, és nem is akarok. Az én saját pénzem a fontos,és az hogy nekem legyen, de azért én dolgozzak meg, vagy rosszabb esetben kapjak anyáéktól. :D

Nekem az is fontos egy férfiben,hogy szeresse a természetet és az utazást. Tudjunk menni a hegyek közé sátrazni (spoiler :P), tudjuk menni hajókázni, kirándulni, képeket készíteni, és csak simán elengedni magunkat és jólérezni magunkat a természetben. :) 

Hirtelen nem tudom mit írhatnék még, de kíváncsi vagyok hogy nektek mi fontos egy párkapcsolatban, egy pasiban, úgyhogy írjátok meg nekem kommentben, illetve azt is, hogy a fent felsoroltak közül mivel értetek egyet,és mivel nem. :* 

További szép estét,és sok sok ölelést nektek :*

Őszintén - Mit tanultam a kapcsolataimból?

2017.06.11. 19:31, Isabelle

Biztosan sokan vagytok, akik elgondolkodtatok már azon, hogy mennyi mindent tanultatok az életetek során egy-egy kapcsolatotokból, és mik azok a dolgok, amiket manapság már másképp csinálsz, másképp gondolsz, mint annó, vagy esetleg mik azok a dolgok, különböző exeknél, amiket ha megtehetnéd vissza mennél az időbe, és megváltoztatnál. Nos, most összeszedtem nektek pár dolgot, amiket én is nagyon elcsesztem annó, sokra a kapcsolataim is rámentek, és megtanultam a mai napon kezelni ezeket a dolgokat. 

Azért gondoltam hogy írok egy ilyen bejegyzést, mert bár nem tudom milyen átlag korosztály olvas engem legfőképp, de mégis talán tudok nektek egy két tippet, tanácsot adni azzal kapcsolatban hogyan nem szabad viselkedni egy kapcsolatban, mert annak rossz vége lehet.

Első körben, vegyük a féltékenykedést. 
Nekem igenis ráment egy nagyon fontos régi kapcsolatom erre a dologra, mert betegesen féltékeny voltam, és ha most visszatekintek arra a kapcsolatra, nem is értem hogy miért, mert szerencsétlen srác azon kívül hogy lányokat lájkolgatott Instán, semmi rosszat nem csinált. Elvileg.
Van az a bizonyos egészséges féltékenység, aminek minden kapcsolatban megkell lennie, ugyanis ez adja azt a bizonyos biztonsági zónát, hogy a párunk fél hogy elveszít. Természetesen mondom, ennek bizonyos kereteken belül kell történnie. Nem kell mindig a seggébe lenni, mit csinálsz ebbe a pillanatba, kivel beszélgetsz, ki az a lány, satöbbi satöbbi, mert higyjétek el nekem, nagyon eltaszítjátok ezzel a párotokat. Titeket is zavarna ha folyamatos kontroll alatt állnátok, és egy lélegzetvételt sem tudnátok anélkül venni, hogy a párod meg nem kérdezné hogy "Hát ezt a levegőt most kinek szántad..?" 

A második dolog, az a veszekedés.
Tudniillik, én egy nagyon karakáns lény vagyok, nagyon nyersen kimondom azt amit gondolok, amiből egyébként rengeteg problémám adódott már az életemben, és tudom hogy fog is. Viszont az utóbbi időben, megtanultam azt hiszem kezelni egy kicsit ezt a helyzetet. (Amire egyébként zárójelben megsúgom, hogy a mostani barátom tanított meg.) Minél higgadtabban kezelünk egy helyzetet, annál nagyobb az esélye annak, hogy jó kimenetele lesz a dolognak, hogy meglesz kötve egy erős és jó kompromisszum, és hogy nyugodtan fogtok tudni lefeküdni aludni mind a ketten. Minél hangosabban próbálod és esetleg csúnya beszéddel elérni a te igazadat, hidd el nekem, a párod ezért lesz ideges, és utána már ő sem fogja tudni higgadtan kezelni a helyzetet, amiben én igazat is adok. Ha te kiabálsz,és csúnyán, tiszteletlenül beszélsz vele, ő miért ne tehetné..? 

A harmadik dolog pontosan az utolsó mondattól folytatódik, mégpedig a tisztelet. 
Régen nagyon nagy bajban voltam a párjaim iránti tisztelettel, mondhatni senkit sem tudtam tisztelni, és úgy beszéltem sokszor mindegyikkel mint egy kalap szarral. Azt hittem én vagyok a világ közepe, és hogy áh úgysem fog elhagyni, hisz odáig meg vissza van értem, és tehetek én amit akarok. na igen... Csak tudjátok mikor jön rá valójában az ember, hogy a hosszú hetek, hónapok, évek alatt mit ért el azzal hogy tiszteletlenül beszélt a másikkal? Akkor, amikor már a másik is tiszteletlenül beszél velünk. És akkor feltesszük a kérdést neki hogy "Hát te meg mégis mit képzelsz kivel beszélsz?" és itt esik le nekünk, hogy igen.. Velünk, és mi is így beszéltünk vele. 
Ha esetleg új párotok van, aki még nincs tisztában annyira azzal hogy hol vannak a határok, mikor és meddig lehet lehülyézni a másikat, akkor igenis lekell ülni és tisztázni ezeket a dolgokat. Megkell mondani, hogy egy kapcsolat a bizalmon, és a tiszteleten alapul. Ha az egyik elveszik, akkor vége. Még talán a bizalmat úgy ahogy, nagyon kemény munkával vissza lehet szépen lassan építeni, a tiszteletet annál inkább soha. 

Negyedik, a fontossági sorrend. 
Akármilyen remete, felnőtt életet élek jelenleg, higyjétek el,hogy nekem is volt több évig tartó olyan időszakom, amikor imádtam bulizni. Konkrétan az akkori barátommal volt hogy DIREKT összevesztem hétvégén, hogy eltudjak menni bulizni, és ne keljen elszámolnom arról hogy miért és kivel mentem el. (Igen, nagyon tiszteletlen és rossz voltam.. Tudom.) De gyerekek, idővel ráfogtok jönni, hogy a buli talán a fontossági sorrend legutolsó helyén áll. Kikapcsolódásra ugyan szüksége van minden embernek, de lehet ezt másképp is. Mamár, kikapcsolódás képpen, elmegyek sétálni a barátommal, vagy beülünk egy moziba, vagy amíg még Magyarországon éltem színházba is imádtam járni. Ma már, el sem tudnám képzelni úgy az életemet, hogy a párom otthon fekszik én meg nagyokat bulizok minden hétvégén. Nem-nem. Ha tartós, komoly, és jó kapcsolatra vágysz, felejsd el, vagy pedig vidd magaddal.

És az ötödik, a figyelmesség. 
Ez alatt azt értem, hogy hiába várjuk el, hogy a párunk egy hosszú nap után megkérdezze hogy milyen napunk volt, hogyha elkezdünk nekik hablatyolni, a szomszéd utcában lévő kátyúról, a hitelkártyánkról,és arról hogy az a szemét aminap reggel 20-al ment előttünk, amitől teljesen kiborultunk és elkéstünk a munkahelyünkről, satöbbi, ha utána pedig őt letudjuk egy "És neked kicsim? Jó. *Mosolygás* Milyen kaját kérsz?" mondattal. Mindig lekell ülni,beszélgetni, beszélni arról mi bántott ma, milyen öröm ért ma, annak miért örültünk, stb. És ez nem csak az ilyen nap végi beszélgetésekben nyilvánul meg, hanem napközben is ugyanúgy felkell hívni, vagy rá kell írni,hogy milyen napod van, hogy vagy, minden rendben van-e. Esetleg a reggeli jóreggelt üzenetek, ha nem alszotok együtt, és lányok ne mindig várjátok el ezeket a fiúktól, mert ugyanúgy ahogy nektek jól esik, ugyanolyan jól esik a fiúnak is.:)

Remélem hogy egy kicsit hozzátudtam segíteni a lelkivilágotokhoz, és láthatjátok hogy ennek az öt pontnak az egyik nem betartása is sajnos szakításhoz is vezethez, tapasztalat. :) 
Legyetek mindig olyan a párotokkal, mint amit elvártok hogy ő milyen legyen veletek, és akkor valószínűleg semmi probléma nem lesz. :) 

Nektek mik azok a dolgok, amiket megtanultatok a kapcsolataitok során? Írd meg kommentben, mert tényleg kíváncsi vagyok!:)

További szép estét, és sok sok puszit nektek. :*

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |