• Hey, it's Isabelle
facebook

Lájkold az oldalt a Facebookon is, hogy le ne maradj a legújabb bejegyzésekről. :)

 
you know my name?

Blog ► Iza ► Érd.   Log in


Üdvözölök minden idetévedő lelket. A nevem Isabelle, Törökroszágban lakom, tizenkilenc éves vagyok, és ez itt az én igencsak sok témát bontogató blogom. Nagyon szókimondó vagyok, mindenről megvan a véleményem, és azt el is mondom, ha kell nyersen. Foglalkozom írással, foglalkozom zenével, design készítéssel, és emelett rengeteg buta, és elgondolkodtató dologgal. Ezeket szeretem ide felfirkálni, és ha téged érdekel, várlak sok szerettel vissza, illetve nyugodtan írj kommentet, chatbe, akárhova, mert imádok barátkozni. :)

 
Csit Cset

Egy blogger van, Isabelle

Cserét nyugodtan lehet kérni!

 
Címkék
 
Kedvenceim

                          

 
weekly

 
about site
Téma Blog
Admin Isabelle
Nyitás 2017.03.07
Kredit Kreditelek!
Kód Nikkii & Gergõ & Efruse
Email izzyy762@gmail.com
 
Blog plusz
Friss bejegyzések
2017.06.16. 23:45
2017.06.12. 18:55
Friss hozzászólások
 
visitors
Indulás: 2017-03-07
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

CSS Codes

 

whats going on?

Őszintén - Mit tanultam a kapcsolataimból?

2017.06.11. 19:31, Isabelle

Biztosan sokan vagytok, akik elgondolkodtatok már azon, hogy mennyi mindent tanultatok az életetek során egy-egy kapcsolatotokból, és mik azok a dolgok, amiket manapság már másképp csinálsz, másképp gondolsz, mint annó, vagy esetleg mik azok a dolgok, különböző exeknél, amiket ha megtehetnéd vissza mennél az időbe, és megváltoztatnál. Nos, most összeszedtem nektek pár dolgot, amiket én is nagyon elcsesztem annó, sokra a kapcsolataim is rámentek, és megtanultam a mai napon kezelni ezeket a dolgokat. 

Azért gondoltam hogy írok egy ilyen bejegyzést, mert bár nem tudom milyen átlag korosztály olvas engem legfőképp, de mégis talán tudok nektek egy két tippet, tanácsot adni azzal kapcsolatban hogyan nem szabad viselkedni egy kapcsolatban, mert annak rossz vége lehet.

Első körben, vegyük a féltékenykedést. 
Nekem igenis ráment egy nagyon fontos régi kapcsolatom erre a dologra, mert betegesen féltékeny voltam, és ha most visszatekintek arra a kapcsolatra, nem is értem hogy miért, mert szerencsétlen srác azon kívül hogy lányokat lájkolgatott Instán, semmi rosszat nem csinált. Elvileg.
Van az a bizonyos egészséges féltékenység, aminek minden kapcsolatban megkell lennie, ugyanis ez adja azt a bizonyos biztonsági zónát, hogy a párunk fél hogy elveszít. Természetesen mondom, ennek bizonyos kereteken belül kell történnie. Nem kell mindig a seggébe lenni, mit csinálsz ebbe a pillanatba, kivel beszélgetsz, ki az a lány, satöbbi satöbbi, mert higyjétek el nekem, nagyon eltaszítjátok ezzel a párotokat. Titeket is zavarna ha folyamatos kontroll alatt állnátok, és egy lélegzetvételt sem tudnátok anélkül venni, hogy a párod meg nem kérdezné hogy "Hát ezt a levegőt most kinek szántad..?" 

A második dolog, az a veszekedés.
Tudniillik, én egy nagyon karakáns lény vagyok, nagyon nyersen kimondom azt amit gondolok, amiből egyébként rengeteg problémám adódott már az életemben, és tudom hogy fog is. Viszont az utóbbi időben, megtanultam azt hiszem kezelni egy kicsit ezt a helyzetet. (Amire egyébként zárójelben megsúgom, hogy a mostani barátom tanított meg.) Minél higgadtabban kezelünk egy helyzetet, annál nagyobb az esélye annak, hogy jó kimenetele lesz a dolognak, hogy meglesz kötve egy erős és jó kompromisszum, és hogy nyugodtan fogtok tudni lefeküdni aludni mind a ketten. Minél hangosabban próbálod és esetleg csúnya beszéddel elérni a te igazadat, hidd el nekem, a párod ezért lesz ideges, és utána már ő sem fogja tudni higgadtan kezelni a helyzetet, amiben én igazat is adok. Ha te kiabálsz,és csúnyán, tiszteletlenül beszélsz vele, ő miért ne tehetné..? 

A harmadik dolog pontosan az utolsó mondattól folytatódik, mégpedig a tisztelet. 
Régen nagyon nagy bajban voltam a párjaim iránti tisztelettel, mondhatni senkit sem tudtam tisztelni, és úgy beszéltem sokszor mindegyikkel mint egy kalap szarral. Azt hittem én vagyok a világ közepe, és hogy áh úgysem fog elhagyni, hisz odáig meg vissza van értem, és tehetek én amit akarok. na igen... Csak tudjátok mikor jön rá valójában az ember, hogy a hosszú hetek, hónapok, évek alatt mit ért el azzal hogy tiszteletlenül beszélt a másikkal? Akkor, amikor már a másik is tiszteletlenül beszél velünk. És akkor feltesszük a kérdést neki hogy "Hát te meg mégis mit képzelsz kivel beszélsz?" és itt esik le nekünk, hogy igen.. Velünk, és mi is így beszéltünk vele. 
Ha esetleg új párotok van, aki még nincs tisztában annyira azzal hogy hol vannak a határok, mikor és meddig lehet lehülyézni a másikat, akkor igenis lekell ülni és tisztázni ezeket a dolgokat. Megkell mondani, hogy egy kapcsolat a bizalmon, és a tiszteleten alapul. Ha az egyik elveszik, akkor vége. Még talán a bizalmat úgy ahogy, nagyon kemény munkával vissza lehet szépen lassan építeni, a tiszteletet annál inkább soha. 

Negyedik, a fontossági sorrend. 
Akármilyen remete, felnőtt életet élek jelenleg, higyjétek el,hogy nekem is volt több évig tartó olyan időszakom, amikor imádtam bulizni. Konkrétan az akkori barátommal volt hogy DIREKT összevesztem hétvégén, hogy eltudjak menni bulizni, és ne keljen elszámolnom arról hogy miért és kivel mentem el. (Igen, nagyon tiszteletlen és rossz voltam.. Tudom.) De gyerekek, idővel ráfogtok jönni, hogy a buli talán a fontossági sorrend legutolsó helyén áll. Kikapcsolódásra ugyan szüksége van minden embernek, de lehet ezt másképp is. Mamár, kikapcsolódás képpen, elmegyek sétálni a barátommal, vagy beülünk egy moziba, vagy amíg még Magyarországon éltem színházba is imádtam járni. Ma már, el sem tudnám képzelni úgy az életemet, hogy a párom otthon fekszik én meg nagyokat bulizok minden hétvégén. Nem-nem. Ha tartós, komoly, és jó kapcsolatra vágysz, felejsd el, vagy pedig vidd magaddal.

És az ötödik, a figyelmesség. 
Ez alatt azt értem, hogy hiába várjuk el, hogy a párunk egy hosszú nap után megkérdezze hogy milyen napunk volt, hogyha elkezdünk nekik hablatyolni, a szomszéd utcában lévő kátyúról, a hitelkártyánkról,és arról hogy az a szemét aminap reggel 20-al ment előttünk, amitől teljesen kiborultunk és elkéstünk a munkahelyünkről, satöbbi, ha utána pedig őt letudjuk egy "És neked kicsim? Jó. *Mosolygás* Milyen kaját kérsz?" mondattal. Mindig lekell ülni,beszélgetni, beszélni arról mi bántott ma, milyen öröm ért ma, annak miért örültünk, stb. És ez nem csak az ilyen nap végi beszélgetésekben nyilvánul meg, hanem napközben is ugyanúgy felkell hívni, vagy rá kell írni,hogy milyen napod van, hogy vagy, minden rendben van-e. Esetleg a reggeli jóreggelt üzenetek, ha nem alszotok együtt, és lányok ne mindig várjátok el ezeket a fiúktól, mert ugyanúgy ahogy nektek jól esik, ugyanolyan jól esik a fiúnak is.:)

Remélem hogy egy kicsit hozzátudtam segíteni a lelkivilágotokhoz, és láthatjátok hogy ennek az öt pontnak az egyik nem betartása is sajnos szakításhoz is vezethez, tapasztalat. :) 
Legyetek mindig olyan a párotokkal, mint amit elvártok hogy ő milyen legyen veletek, és akkor valószínűleg semmi probléma nem lesz. :) 

Nektek mik azok a dolgok, amiket megtanultatok a kapcsolataitok során? Írd meg kommentben, mert tényleg kíváncsi vagyok!:)

További szép estét, és sok sok puszit nektek. :*

Elejére | Újabbak | Régebbiek | Végére |